Szerkezet és technológia Olvasási idő: 9 percFrissítve: 2026. október

Daruzható csarnok tervezése: amit a daru előtt el kell dönteni

Röviden

  • A daruzhatóságról a tervezés első fázisában kell dönteni. Utólagos daruzhatóvá tétel jellemzően 30–50% többletköltség.
  • A daru nemcsak függőleges terhet ad: fékerőt, oldalirányú lökést és ismétlődő (fáradási) igénybevételt is.
  • A darupályatartóhoz az MSZ EN 1090-2 szerint legalább EXC3 kivitelezési osztály szükséges – szigorúbb hegesztés-ellenőrzéssel és tűrésekkel.
  • A csarnok ereszmagasságát nem a daru teherbírása, hanem a daru alatti szükséges szabad magasság határozza meg.
  • Ha 5 éven belül daru várható, érdemes legalább a fogadóképességet beletervezni – ez töredéke az utólagos átalakításnak.

Egy híddaruval ellátott csarnok nem „ugyanaz plusz egy daru". A daru megjelenése a szerkezet minden elemét érinti: a pillérektől az alapozáson át a szélrácsozásig. Ezért ez az egyetlen paraméter, amit a legkevésbé érdemes utólag meggondolni.

Miért más egy daruzott szerkezet?

Egy hagyományos csarnokra jellemzően három teher hat: az önsúly, a hóteher és a szélteher. Ezek statikusak vagy lassan változóak.

A daru ehhez négy újfajta igénybevételt ad hozzá:

  1. Koncentrált mozgó függőleges teher. A daru kerékterhe egy pontban érkezik, és a pálya mentén mozog. Egy 20 tonnás híddaru kerékterhe a daru saját súlyával együtt 15–25 tonna lehet.
  2. Fékerő hossz- és keresztirányban. A daru gyorsulása és fékezése vízszintes erőt ad át a szerkezetnek.
  3. Ferde futás okozta oldalerő. A daru soha nem fut tökéletesen egyenesen; ez oldalirányú lökést eredményez.
  4. Fáradás. Ez a legfontosabb és a legkevésbé ismert. A daru naponta több száz ciklust tesz meg, és az ismétlődő terhelés a csomópontokban repedést okozhat még akkor is, ha a szerkezet statikailag bőven megfelel.

Ezért kell a darupályatartóhoz legalább EXC3 kivitelezési osztály: szigorúbb hegesztési követelmények, roncsolásmentes varratvizsgálat, szűkebb geometriai tűrések.

Amit a tervezés előtt tudni kell

KérdésMiért számít
Hány tonna a daru?Ez határozza meg a darupályatartó és a pillérek méretét.
Egy vagy két daru?Két daru egy pályán egymáshoz közel is dolgozhat – a legkedvezőtlenebb állás a mértékadó.
Milyen a használati mód?Alkalmi emelés vagy folyamatos gyártási ciklus? Ez a fáradási osztályt határozza meg.
Mekkora a maximális kampómagasság?Ebből jön a szükséges ereszmagasság.
Milyen a daru fesztávja?Jellemzően a csarnok fesztávnál 1–1,5 m-rel kisebb.
Hol vannak a végállások?A darupálya végén ütköző és biztonsági távolság kell.
Kell-e a daru alá szabad átjárás?Ez befolyásolja a konzolok és a pályatartó kialakítását.

A magasság kiszámítása

A daruzott csarnok ereszmagassága nem tetszőleges szám, hanem összeadódik:

szükséges ereszmagasság =
    max. emelési magasság (a padlótól a kampóig)
  + a legnagyobb emelt teher magassága
  + biztonsági távolság (0,3–0,5 m)
  + a darugém szerkezeti magassága
  + a darupályatartó magassága
  + a tetőszerkezet alsó síkjáig szükséges hézag

A gyakorlatban egy 5 tonnás daruhoz jellemzően 7–8 méteres ereszmagasság, egy 20 tonnáshoz 9–11 méter tartozik – de ezt mindig a konkrét emelési feladatból kell visszaszámolni.

A leggyakoribb hiba: a magasságot a daru teherbírása alapján becsülik meg, nem az emelési feladatból. Fél méter hiány a végén azt jelenti, hogy a legmagasabb elem nem emelhető át a másik felett.

A daru hatása a szerkezet többi részére

Pillérek. A daruzott csarnok pillére jellemzően kétrészes: az alsó, erősebb szakasz viseli a darupálya konzolt, a felső a tetőszerkezetet. Ha a csarnok nem daruzásra készült, az utólagos megerősítés jellemzően +20–30% a pillérszerkezeten.

Alapozás. A daru vízszintes fékereje és a nagyobb függőleges teher nagyobb alaptesteket kíván. Ez az a pont, ahol az utólagos daruzhatóvá tétel a legdrágább – az alaptest bővítése működő üzemben rendkívül költséges.

Szélrácsozás és merevítés. A vízszintes darufékerőt a hosszirányú merevítő rendszernek kell felvennie. Ez a rendszer daruzott csarnoknál lényegesen erősebb.

Ipari padló. Bár a daru a szerkezetről függ, a padlót is érinti: az emelt teher letétele koncentrált terhet ad, és gyakran nehezebb gépek is kerülnek a csarnokba.

Az utólagos daruzhatóság ára

Ha egy meglévő, nem daruzásra tervezett csarnokba utólag kerül híddaru:

BeavatkozásJellemző többletköltség
Pillérek megerősítése+20–30% a pillérszerkezeten
Darupálya konzolok kialakításaúj szerkezeti elem
Alapozás megerősítéseesetenként szükséges, működő üzemben nagyon drága
Hosszirányú merevítés kiegészítéseúj szerkezeti elem
Statikai felülvizsgálat és tervezésteljes újraszámítás
Összesen+30–50% a szerkezeti költséghez képest

Az alternatíva, ami sokkal olcsóbb: ha a daru csak lehetőség, de nem biztos, akkor a tervezésnél elegendő fogadóképességet beépíteni – a pilléreket és az alapozást a jövőbeli darutehrre méretezni, a konzolokat viszont később beépíteni. Ez jellemzően a szerkezeti költség 5–10%-os növekedése, szemben a későbbi 30–50%-kal.

Alternatívák a híddarunak

Nem minden emelési feladathoz kell híddaru:

MegoldásMikor elégSzerkezeti hatás
Konzoldaru (oszlopra vagy falra szerelt)helyi, munkaállomás körüli emelésa pillért terheli, de nem az egész szerkezetet
Portáldaru / bakdarupadlón fut, a szerkezettől függetlennincs szerkezeti hatás
Emelővilla / targoncaraklapos anyagmozgatáscsak a padló teherbírása számít
Futómacska egy tartónegyenes vonalú, kis teheregy tartót terhel

Ha az emelési feladat csak egy munkaállomáshoz kötődik, egy konzoldaru vagy egy padlón futó portáldaru töredékébe kerül, mint a teljes csarnok daruzhatóvá tétele. Ezt érdemes végiggondolni, mielőtt eldől a híddaru.

Gyakori kérdések

Lehet, de drága. Ha a csarnok nem daruzásra készült, meg kell erősíteni a pilléreket (+20–30%), ki kell alakítani a darupálya konzolokat, ki kell egészíteni a hosszirányú merevítést, és esetenként az alapozást is bővíteni kell. Az utólagos daruzhatóvá tétel jellemzően 30–50%-os többletköltség a szerkezeten.

A gyakorlatban 1 tonnától 50 tonnáig terjedő híddarukkal dolgozunk csarnokoknál. A korlát nem a daru, hanem a szerkezet és az alapozás gazdaságossága: 20 tonna fölött a pillérek és az alapozás mérete jelentősen nő.

Ezt az emelési feladatból kell visszaszámolni, nem a daru teherbírásából. Tájékoztatásul: 5 tonnás daruhoz jellemzően 7–8 m, 20 tonnáshoz 9–11 m ereszmagasság szükséges. A pontos érték a maximális kampómagasságtól, az emelt teher méretétől és a darugém szerkezeti magasságától függ.

A daru mint emelőgép önálló műszaki követelményrendszer alá esik: időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálat, üzembe helyezési eljárás, kezelői jogosítvány. Az építési engedélyezésben a daru terhét a statikai számításnak tartalmaznia kell – ha utólag kerül be, az a szerkezet módosítását jelenti.

Ha eleve daruzásra tervezzük, a szerkezeti többletköltség jellemzően 15–30% a daru méretétől függően, plusz az alapozási felár. Ez lényegesen kevesebb, mint az utólagos átalakítás 30–50%-a – és nincs vele üzemleállás.

NT

Szerző

Nagy Tamás

vezető statikus

Tartószerkezeti tervező, csarnok- és darupályaszerkezetek méretezésével foglalkozik.

Frissítve: 2026. október

Daruzott csarnokot tervez? Mondja el, mit fog emelni és milyen magasra – abból számoljuk vissza a szerkezetet.