Költségek Olvasási idő: 9 percFrissítve: 2026. október

Fesztáv, ereszmagasság, oszloposztás: mit mennyibe kerül a geometria

Röviden

  • A fesztáv fajlagosan is drágít: 12 méterről 27 méterre lépve a szerkezet fajlagos ára kb. 25–40%-kal nő (azonos hossznál kb. 25%, azonos alapterületen kb. 40%).
  • Az ereszmagasság 4-ről 6 méterre kb. 10%-os fajlagos többletköltséget jelent.
  • A hossz viszont olcsít: ugyanabban a rendszerben a hosszabb csarnok fajlagosan kb. 15–30%-kal olcsóbb.
  • Ebből következik a legfontosabb szabály: azonos alapterületnél a hosszú, keskeny csarnok mindig olcsóbb, mint a rövid, széles.
  • A keretosztás jellemzően 6 méter – ez a gyártási, szállítási és statikai optimum.

Amikor valaki csarnokot tervez, három számot ad meg: szélesség, hosszúság, magasság. Ez a három szám dönti el a szerkezet árának jelentős részét – de a legtöbben nem tudják, melyik mennyit mozgat.

Ez a cikk konkrét számokkal válaszol. A felszerelt acélvázra (1. szint: legyártva, szállítva, szerelve, statikai tervezéssel) vonatkozó számok saját, 2026. októberi árkalkulációnkból származnak. Illusztrációként egy magyar gyártó nyilvános, 2026 júniusában frissített árlistáját is idézzük, tűzihorganyzott csarnokszerkezetekre, 6 méteres keretosztással – ez gyári vázár, szállítás és szerelés nélkül.

1. A fesztáv: a legdrágább döntés

A fesztáv a csarnok szélessége – pontosabban a tartószerkezet két alátámasztási pontja közötti vízszintes távolság.

Felszerelt acélváz (1. szint) fajlagos ára fesztáv szerint (trapézlemezes csarnok, kb. 40 m hossz):

FesztávFt/m²
12 m~39 000
15 m~41 000
18–20 m~42 000–45 000
24–27 m~48 000–49 000

Egy gyártó árlistája – gyári vázár, szállítás és szerelés nélkül (4–5 m vállmagasság, a rendszer legnagyobb járatos hosszánál):

FesztávAlapterületGyári vázárFt/m²Eltérés a 12 m-hez
12 m576 m²12,66 M Ft21 981–
15 m720 m²16,29 M Ft22 622+3%
18 m864 m²22,53 M Ft26 071+19%
20 m960 m²24,12 M Ft25 127+14%
24 m1 152 m²36,73 M Ft31 886+45%
27 m1 296 m²39,86 M Ft30 756+40%

Miért más a két táblázat százaléka? A gyári ár csak a vázat tartalmazza. A felszerelt árban (1. szint) benne van a szerelés, a szállítás, a daru és a statika is, és ezek arányában a fesztáv kevésbé számít – ezért a teljes szerkezeten kisebb a növekedés, mint a puszta vázon. Mindkét szám helyes: az egyik a vázra, a másik a teljes, felszerelt szerkezetre vonatkozik.

Miért drágít fajlagosan is? Mert a tartó szükséges keresztmetszete nem lineárisan, hanem gyorsabban nő a fesztávval. Kétszer akkora fesztávhoz nem kétszer, hanem több mint kétszer annyi acél kell.

Mi következik ebből?

  • A gazdaságossági optimum 12–20 méter között van. Ebben a sávban a fajlagos ár viszonylag lapos.
  • Éles törés nincs, a fajlagos ár fokozatosan nő – 20-ról 24 méterre a felszerelt szerkezeten kb. 7%-kal. 24 méter fölött rácsos tartó a gazdaságos. Ha a technológia nem kívánja meg a nagy fesztávot, ez felesleges kiadás.
  • Egy belső oszlopsor gyakran olcsóbb, mint a nagy fesztáv. Egy 24 méter széles csarnok két 12 méteres fesztávval, középen oszlopsorral lényegesen olcsóbb, mint egyetlen 24 méteres fesztávval. A kérdés csak az, hogy elfér-e ott az oszlop.

A gyakorlati kérdés tehát nem az, hogy „mekkora fesztáv kell", hanem az, hogy „hol NEM lehet oszlop". Ha a targoncaút, a gépsor vagy az állványrendszer megengedi a középső oszlopsort, az érdemi megtakarítás.

2. Az ereszmagasság: minden méternek ára van

Az ereszmagasság a terepszinttől a tetőszerkezet aljáig mért függőleges távolság – a csarnokban ténylegesen használható szabad magasság.

Egy gyártó árlistája vállmagasság szerint – gyári vázár, szállítás és szerelés nélkül (azonos alapterületnél):

Fesztáv4 m váll6 m vállNövekedés
12 m / 576 m²21 981 Ft/m²25 260 Ft/m²+15%
15 m / 720 m²22 622 Ft/m²25 846 Ft/m²+14%
18 m / 864 m²26 071 Ft/m²29 623 Ft/m²+14%
20 m / 960 m²25 127 Ft/m²28 393 Ft/m²+13%

A felszerelt szerkezet (1. szint) fajlagos ára 4-ről 6 méterre kb. 10%-kal nő. A különbség oka ugyanaz, mint a fesztávnál: a gyári ár csak a váz, a felszerelt árban a szerelés, a szállítás, a daru és a statika is benne van, és ezek a magassággal kevésbé nőnek.

Miért? Három okból: hosszabb oszlop, nagyobb támadott felület a szélteherre, és nagyobb nyomaték az alaptesteken – ami az alapozást is drágítja.

Hogyan határozzuk meg helyesen? Nem a szomszéd csarnokából, hanem így:

szükséges ereszmagasság =
    a legmagasabb tárolt/kezelt elem magassága
  + a targonca vagy daru emelési tartaléka
  + a világítótestek és a gépészet helyigénye (0,5–1,0 m)
  + a szelemenek és a tetőszerkezet szerkezeti magassága

Tipikus értékek:

FunkcióJellemző ereszmagasság
Géptároló, szín4–5 m
Műhely, szerviz4,5–6 m
Általános raktár6–8 m
Magasraktár, logisztika10–12 m
Daruzott gyártócsarnokdaru alatti szabad magasság + darugémszerkezet

3. A hossz: az egyetlen dimenzió, ami olcsít

Ugyanabban a rendszerben, azonos fesztáv és magasság mellett – egy gyártó árlistája szerint, gyári vázár, szállítás és szerelés nélkül:

HosszAlapterület (12 m fesztáv)Gyári vázárFt/m²
12 m144 m²3,97 M Ft27 549
24 m288 m²6,87 M Ft23 837
36 m432 m²9,76 M Ft22 599
48 m576 m²12,66 M Ft21 981

Felszerelt acélvázként (1. szint) számolva egy 144 m²-es csarnok kb. 53 000 Ft/m², egy 576 m²-es kb. 38 000 Ft/m². Ugyanabban a rendszerben a hosszabb csarnok fajlagosan kb. 15–30%-kal olcsóbb. Az ok egyszerű: a két végfali szerkezet költsége nem függ a hossztól. Minél hosszabb a csarnok, annál több négyzetméterre oszlik el ez a fix költség.

A legfontosabb következtetés

Ha összerakjuk a hármat, egyetlen gyakorlati szabály adódik:

Azonos alapterületnél a hosszú, keskeny csarnok mindig olcsóbb, mint a rövid, széles.

Példa – 720 m², két megoldással:

„A" változat„B" változat
Geometria24 m × 30 m15 m × 48 m
Alapterület720 m²720 m²
Fajlagos szerkezetár (1. szint, felszerelve)~49 600 Ft/m²~40 000 Ft/m²
Szerkezet ára~35,7 M Ft~28,8 M Ft
Különbség–6,9 M Ft (–19%)

Ugyanaz a hasznos alapterület, a „B" változat közel 7 millió forinttal olcsóbb – csak az arányok miatt.

Persze ez nem mindig járható út. A telek alakja, a megközelítés, a belső technológiai elrendezés és az anyagmozgatás korlátozhatja. De ha nincs kényszer, érdemes a keskenyebb, hosszabb irányba menni – és ezt a kérdést a tervezés legelső fázisában feltenni, nem a harmadik ajánlat után.

4. A keretosztás

A keretosztás a szomszédos keretállások tengelyei közötti távolság. A magyar gyakorlatban jellemzően 6 méter, és ez nem véletlen:

  • Ritkább osztás (7–8 m): kevesebb keret, de nagyobb szelvények és hosszabb szelemenek. Bizonyos pontig gazdaságos, azon túl a szelemenek túlméretezetté válnak.
  • Sűrűbb osztás (4–5 m): több keret, több csomópont, több szerelési művelet – jellemzően drágább.
  • 6 méter: a szelemen-teherbírás, a szállíthatóság és a szerelési darabszám optimuma.

A keretosztás egyben a nyílászárók helyét is meghatározza: egy ipari kapu jellemzően egy közbe kerül, és a kapu körüli szerkezet kiváltást igényel.

5. A tetőhajlásszög

Jellemző tartomány: 7–15°.

  • Alacsonyabb hajlás kevesebb anyagot és kisebb gerincmagasságot jelent, de nagyobb figyelmet kíván a vízelvezetés és a hótorlódás.
  • Meredekebb hajlás jobb vízelvezetés, de nagyobb tetőfelület, több burkolat és nagyobb szélterhelés.
  • Szendvicspanelnél a gyártók jellemzően minimum 5–7° hajlást írnak elő a csatlakozások vízzárása miatt.

A „gyári vázár" táblázatok nyilvános magyar gyártói árlista (2026. június) alapján számolt értékek, tűzihorganyzott acélvázra, 6 m keretosztással, szállítás és szerelés nélkül. A felszerelt szerkezetre (1. szint) vonatkozó számok saját, 2026. októberi árkalkulációnkból származnak. Az arányok tájékoztató jellegűek, konkrét projektben statikai méretezés dönt.

Gyakori kérdések

Melegen hengerelt IPE/HEA keretállásos rendszerrel 24 méterig; 24 méter fölött rácsos tartó a gazdaságos, amellyel 40 méter fölött is megvalósítható. A gazdaságossági optimum 12–20 méter – a kérdés nem a megvalósíthatóság, hanem a gazdaságosság.

Nem lineárisan. 12-ről 15 méterre lépve a felszerelt szerkezet (1. szint) fajlagos ára csak kb. 4%-kal nő, 20-ról 24 méterre kb. 7%-kal. Éles törés nincs, a fajlagos ár fokozatosan nő; 24 méter fölött rácsos tartó a gazdaságos.

Szerkezeti költség szempontjából igen: két 12 méteres fesztáv lényegesen olcsóbb, mint egy 24 méteres. A kérdés az üzemeltetés: az oszlop akadályozza az anyagmozgatást, korlátozza az állványrendszer elrendezését, és később nehezen távolítható el. Ha a technológia 10 éves távlatban is elviseli, érdemes megfontolni.

Az állványrendszer magasságától függ. Általános szabály: a legfelső polcszint + 1,0–1,5 m emelési és biztonsági tartalék + a gépészet és a világítás helyigénye. Hagyományos raklapos raktárnál ez jellemzően 6–8 méter, magasraktárnál 10–12 méter.

Elméletileg igen, a gyakorlatban ritkán éri meg. Az oszlopok toldása, a szélrácsozás átalakítása és az alapozás felülvizsgálata együtt gyakran megközelíti egy új csarnok szerkezeti költségét. Sokkal olcsóbb az első tervezésnél helyesen megválasztani a magasságot.

NT

Szerző

Nagy Tamás

vezető statikus

Tartószerkezeti tervező, csarnok- és darupályaszerkezetek méretezésével foglalkozik.

Frissítve: 2026. október

Mielőtt véglegesíti a méreteket, beszéljük át. Gyakran találunk 10–30% megtakarítást pusztán az arányok átrendezésével.