Fesztáv, ereszmagasság, oszloposztás: mit mennyibe kerül a geometria
Röviden
- A fesztáv fajlagosan is drágít: 12 méterről 27 méterre lépve a szerkezet fajlagos ára kb. 25–40%-kal nő (azonos hossznál kb. 25%, azonos alapterületen kb. 40%).
- Az ereszmagasság 4-ről 6 méterre kb. 10%-os fajlagos többletköltséget jelent.
- A hossz viszont olcsít: ugyanabban a rendszerben a hosszabb csarnok fajlagosan kb. 15–30%-kal olcsóbb.
- Ebből következik a legfontosabb szabály: azonos alapterületnél a hosszú, keskeny csarnok mindig olcsóbb, mint a rövid, széles.
- A keretosztás jellemzően 6 méter – ez a gyártási, szállítási és statikai optimum.
Amikor valaki csarnokot tervez, három számot ad meg: szélesség, hosszúság, magasság. Ez a három szám dönti el a szerkezet árának jelentős részét – de a legtöbben nem tudják, melyik mennyit mozgat.
Ez a cikk konkrét számokkal válaszol. A felszerelt acélvázra (1. szint: legyártva, szállítva, szerelve, statikai tervezéssel) vonatkozó számok saját, 2026. októberi árkalkulációnkból származnak. Illusztrációként egy magyar gyártó nyilvános, 2026 júniusában frissített árlistáját is idézzük, tűzihorganyzott csarnokszerkezetekre, 6 méteres keretosztással – ez gyári vázár, szállítás és szerelés nélkül.
1. A fesztáv: a legdrágább döntés
A fesztáv a csarnok szélessége – pontosabban a tartószerkezet két alátámasztási pontja közötti vízszintes távolság.
Felszerelt acélváz (1. szint) fajlagos ára fesztáv szerint (trapézlemezes csarnok, kb. 40 m hossz):
| Fesztáv | Ft/m² |
|---|---|
| 12 m | ~39 000 |
| 15 m | ~41 000 |
| 18–20 m | ~42 000–45 000 |
| 24–27 m | ~48 000–49 000 |
Egy gyártó árlistája – gyári vázár, szállítás és szerelés nélkül (4–5 m vállmagasság, a rendszer legnagyobb járatos hosszánál):
| Fesztáv | Alapterület | Gyári vázár | Ft/m² | Eltérés a 12 m-hez |
|---|---|---|---|---|
| 12 m | 576 m² | 12,66 M Ft | 21 981 | – |
| 15 m | 720 m² | 16,29 M Ft | 22 622 | +3% |
| 18 m | 864 m² | 22,53 M Ft | 26 071 | +19% |
| 20 m | 960 m² | 24,12 M Ft | 25 127 | +14% |
| 24 m | 1 152 m² | 36,73 M Ft | 31 886 | +45% |
| 27 m | 1 296 m² | 39,86 M Ft | 30 756 | +40% |
Miért más a két táblázat százaléka? A gyári ár csak a vázat tartalmazza. A felszerelt árban (1. szint) benne van a szerelés, a szállítás, a daru és a statika is, és ezek arányában a fesztáv kevésbé számít – ezért a teljes szerkezeten kisebb a növekedés, mint a puszta vázon. Mindkét szám helyes: az egyik a vázra, a másik a teljes, felszerelt szerkezetre vonatkozik.
Miért drágít fajlagosan is? Mert a tartó szükséges keresztmetszete nem lineárisan, hanem gyorsabban nő a fesztávval. Kétszer akkora fesztávhoz nem kétszer, hanem több mint kétszer annyi acél kell.
Mi következik ebből?
- A gazdaságossági optimum 12–20 méter között van. Ebben a sávban a fajlagos ár viszonylag lapos.
- Éles törés nincs, a fajlagos ár fokozatosan nő – 20-ról 24 méterre a felszerelt szerkezeten kb. 7%-kal. 24 méter fölött rácsos tartó a gazdaságos. Ha a technológia nem kívánja meg a nagy fesztávot, ez felesleges kiadás.
- Egy belső oszlopsor gyakran olcsóbb, mint a nagy fesztáv. Egy 24 méter széles csarnok két 12 méteres fesztávval, középen oszlopsorral lényegesen olcsóbb, mint egyetlen 24 méteres fesztávval. A kérdés csak az, hogy elfér-e ott az oszlop.
A gyakorlati kérdés tehát nem az, hogy „mekkora fesztáv kell", hanem az, hogy „hol NEM lehet oszlop". Ha a targoncaút, a gépsor vagy az állványrendszer megengedi a középső oszlopsort, az érdemi megtakarítás.
2. Az ereszmagasság: minden méternek ára van
Az ereszmagasság a terepszinttől a tetőszerkezet aljáig mért függőleges távolság – a csarnokban ténylegesen használható szabad magasság.
Egy gyártó árlistája vállmagasság szerint – gyári vázár, szállítás és szerelés nélkül (azonos alapterületnél):
| Fesztáv | 4 m váll | 6 m váll | Növekedés |
|---|---|---|---|
| 12 m / 576 m² | 21 981 Ft/m² | 25 260 Ft/m² | +15% |
| 15 m / 720 m² | 22 622 Ft/m² | 25 846 Ft/m² | +14% |
| 18 m / 864 m² | 26 071 Ft/m² | 29 623 Ft/m² | +14% |
| 20 m / 960 m² | 25 127 Ft/m² | 28 393 Ft/m² | +13% |
A felszerelt szerkezet (1. szint) fajlagos ára 4-ről 6 méterre kb. 10%-kal nő. A különbség oka ugyanaz, mint a fesztávnál: a gyári ár csak a váz, a felszerelt árban a szerelés, a szállítás, a daru és a statika is benne van, és ezek a magassággal kevésbé nőnek.
Miért? Három okból: hosszabb oszlop, nagyobb támadott felület a szélteherre, és nagyobb nyomaték az alaptesteken – ami az alapozást is drágítja.
Hogyan határozzuk meg helyesen? Nem a szomszéd csarnokából, hanem így:
szükséges ereszmagasság =
a legmagasabb tárolt/kezelt elem magassága
+ a targonca vagy daru emelési tartaléka
+ a világítótestek és a gépészet helyigénye (0,5–1,0 m)
+ a szelemenek és a tetőszerkezet szerkezeti magasságaTipikus értékek:
| Funkció | Jellemző ereszmagasság |
|---|---|
| Géptároló, szín | 4–5 m |
| Műhely, szerviz | 4,5–6 m |
| Általános raktár | 6–8 m |
| Magasraktár, logisztika | 10–12 m |
| Daruzott gyártócsarnok | daru alatti szabad magasság + darugémszerkezet |
3. A hossz: az egyetlen dimenzió, ami olcsít
Ugyanabban a rendszerben, azonos fesztáv és magasság mellett – egy gyártó árlistája szerint, gyári vázár, szállítás és szerelés nélkül:
| Hossz | Alapterület (12 m fesztáv) | Gyári vázár | Ft/m² |
|---|---|---|---|
| 12 m | 144 m² | 3,97 M Ft | 27 549 |
| 24 m | 288 m² | 6,87 M Ft | 23 837 |
| 36 m | 432 m² | 9,76 M Ft | 22 599 |
| 48 m | 576 m² | 12,66 M Ft | 21 981 |
Felszerelt acélvázként (1. szint) számolva egy 144 m²-es csarnok kb. 53 000 Ft/m², egy 576 m²-es kb. 38 000 Ft/m². Ugyanabban a rendszerben a hosszabb csarnok fajlagosan kb. 15–30%-kal olcsóbb. Az ok egyszerű: a két végfali szerkezet költsége nem függ a hossztól. Minél hosszabb a csarnok, annál több négyzetméterre oszlik el ez a fix költség.
A legfontosabb következtetés
Ha összerakjuk a hármat, egyetlen gyakorlati szabály adódik:
Azonos alapterületnél a hosszú, keskeny csarnok mindig olcsóbb, mint a rövid, széles.
Példa – 720 m², két megoldással:
| „A" változat | „B" változat | |
|---|---|---|
| Geometria | 24 m × 30 m | 15 m × 48 m |
| Alapterület | 720 m² | 720 m² |
| Fajlagos szerkezetár (1. szint, felszerelve) | ~49 600 Ft/m² | ~40 000 Ft/m² |
| Szerkezet ára | ~35,7 M Ft | ~28,8 M Ft |
| Különbség | –6,9 M Ft (–19%) |
Ugyanaz a hasznos alapterület, a „B" változat közel 7 millió forinttal olcsóbb – csak az arányok miatt.
Persze ez nem mindig járható út. A telek alakja, a megközelítés, a belső technológiai elrendezés és az anyagmozgatás korlátozhatja. De ha nincs kényszer, érdemes a keskenyebb, hosszabb irányba menni – és ezt a kérdést a tervezés legelső fázisában feltenni, nem a harmadik ajánlat után.
4. A keretosztás
A keretosztás a szomszédos keretállások tengelyei közötti távolság. A magyar gyakorlatban jellemzően 6 méter, és ez nem véletlen:
- Ritkább osztás (7–8 m): kevesebb keret, de nagyobb szelvények és hosszabb szelemenek. Bizonyos pontig gazdaságos, azon túl a szelemenek túlméretezetté válnak.
- Sűrűbb osztás (4–5 m): több keret, több csomópont, több szerelési művelet – jellemzően drágább.
- 6 méter: a szelemen-teherbírás, a szállíthatóság és a szerelési darabszám optimuma.
A keretosztás egyben a nyílászárók helyét is meghatározza: egy ipari kapu jellemzően egy közbe kerül, és a kapu körüli szerkezet kiváltást igényel.
5. A tetőhajlásszög
Jellemző tartomány: 7–15°.
- Alacsonyabb hajlás kevesebb anyagot és kisebb gerincmagasságot jelent, de nagyobb figyelmet kíván a vízelvezetés és a hótorlódás.
- Meredekebb hajlás jobb vízelvezetés, de nagyobb tetőfelület, több burkolat és nagyobb szélterhelés.
- Szendvicspanelnél a gyártók jellemzően minimum 5–7° hajlást írnak elő a csatlakozások vízzárása miatt.
A „gyári vázár" táblázatok nyilvános magyar gyártói árlista (2026. június) alapján számolt értékek, tűzihorganyzott acélvázra, 6 m keretosztással, szállítás és szerelés nélkül. A felszerelt szerkezetre (1. szint) vonatkozó számok saját, 2026. októberi árkalkulációnkból származnak. Az arányok tájékoztató jellegűek, konkrét projektben statikai méretezés dönt.
Gyakori kérdések
Melegen hengerelt IPE/HEA keretállásos rendszerrel 24 méterig; 24 méter fölött rácsos tartó a gazdaságos, amellyel 40 méter fölött is megvalósítható. A gazdaságossági optimum 12–20 méter – a kérdés nem a megvalósíthatóság, hanem a gazdaságosság.
Nem lineárisan. 12-ről 15 méterre lépve a felszerelt szerkezet (1. szint) fajlagos ára csak kb. 4%-kal nő, 20-ról 24 méterre kb. 7%-kal. Éles törés nincs, a fajlagos ár fokozatosan nő; 24 méter fölött rácsos tartó a gazdaságos.
Szerkezeti költség szempontjából igen: két 12 méteres fesztáv lényegesen olcsóbb, mint egy 24 méteres. A kérdés az üzemeltetés: az oszlop akadályozza az anyagmozgatást, korlátozza az állványrendszer elrendezését, és később nehezen távolítható el. Ha a technológia 10 éves távlatban is elviseli, érdemes megfontolni.
Az állványrendszer magasságától függ. Általános szabály: a legfelső polcszint + 1,0–1,5 m emelési és biztonsági tartalék + a gépészet és a világítás helyigénye. Hagyományos raklapos raktárnál ez jellemzően 6–8 méter, magasraktárnál 10–12 méter.
Elméletileg igen, a gyakorlatban ritkán éri meg. Az oszlopok toldása, a szélrácsozás átalakítása és az alapozás felülvizsgálata együtt gyakran megközelíti egy új csarnok szerkezeti költségét. Sokkal olcsóbb az első tervezésnél helyesen megválasztani a magasságot.
Szerző
Nagy Tamás
vezető statikus
Tartószerkezeti tervező, csarnok- és darupályaszerkezetek méretezésével foglalkozik.
Frissítve: 2026. október
Kapcsolódó cikkek
Összes cikkMennyibe kerül egy acélvázas csarnok 2026-ban?
Miért mond ugyanarra a csarnokra az egyik cég 20 milliót, a másik 75-öt? Végigvezetjük a három árszinten, tételes bontással és 2026-os piaci adatokkal.
Daruzható csarnok tervezése: amit a daru előtt el kell dönteni
Az utólagos daruzhatóság 30–50% többletköltség. Végigvesszük, mit kell eldönteni a tervezés elején, és mitől függ a darupálya, a pillérek és az alapozás.
Hogyan hasonlítson össze csarnok-árajánlatokat? 30 pontos ellenőrzőlista
Miért olcsóbb az egyik ajánlat 30 millióval? Végigvezetjük, mit kell keresni egy csarnok-árajánlatban – 30 pont, amit érdemes végigkérdezni.
Mielőtt véglegesíti a méreteket, beszéljük át. Gyakran találunk 10–30% megtakarítást pusztán az arányok átrendezésével.